Kiutazás és első benyomások

Az NSI pályázata és az elnyert Erasmus+ ösztöndíj által lehetőségem volt kijutnom Dél-Koreába azon belül is a fővárosba Szöulba. Szöul lakossága pontosan annyi, mint egész Magyarországé, így egy igazán nyüzsgő városba csöppentem. Repülővel utaztam, ami körülbelül olyan 12 óra volt. Az egyetemnél nem volt lehetőség transfert kérni így a tömegközlekedést használva jutottam el az egyetemre. De ez nem volt nehéz, mivel a koreai tömegközlekedés nagyon logikus és könnyű használni, még úgyis, hogy az ember először jár ebben az országban.

Maga az egyetem is elképesztően szép volt, több épülettel, amik nagyon modernek voltak, van saját nagy focipályája, ahol a diákok előszeretettel ültek ki a barátaikkal ebédelni vagy beszélgetni. Pontosan olyan érzése volt az embernek, mikor ott járkált mintha egy filmbe lenne. 

Kollégiumi Élet

A kollégiumi szobába összesen 4-en laktunk, de egyáltalán nem volt zavaró. Pedig az ember azt hinné, 4-en osztozni egyetlen szobán, meg kis fürdőszobán nehéz, de szerintem pont ezzel is csak tanul ez ember, mégpedig az alkalmazkodást.

Koreai kultúra és nyelvtanulás

A kinti tárgyakat én angolul hallgattam, de mivel a szakomon a koreai nyelvet tanulom, így ezt kint is folytattam. Ez volt az egyik indoka amiért szerettem volna kijutni Koreába. Mivel én úgy gondolom, hogy egy nyelvet legjobban a közegből és használattal lehet tanulni, illetve szerettem volna a kultúrát is közelebbről megismerni.

Bár a kedvenc órám a Korean Tea ceremony volt, amit egy hagyományos koreai hanok házban tanultunk. Már a környezet miatt is megérte mindig bejárni, de ezen az órán nem csak a teákról volt szó, hanem magáról a koreai tea ceremóniáról is. A fél évi vizsgánk is egy koreai tea ceremónia végrehajtása volt, amit nagyon élveztem megtanulni és „előadni” is. 

Egyetemi élet és helyi diákközösség

Az egyetemnek vannak saját klubjaik, amikbe lehetett jelentkezni, erre volt kint egy nyílt napja a kluboknak, ahol meg lehetett nézni milyen sokszínű klubok vannak. Én itt találtam meg a Busta nevű klubot, ami egy tánc klub volt. Innen nagyon sok koreai barátom lett, mivel a klubok többségében szinte csak koreaiak vannak. A Bustának köszönhetően volt lehetőségem fellépni a tavaszi egyetemi fesztiválon is. 

Mindennapi élet és ügyintézés

Amitől nagyon féltem azok a kinti ügyintézések voltak. Féltem attól, hogy nehéz lesz, de épp ellenkezően. Mindenről küldtek emailt, hogyan kell megoldanunk, vagy maga az egyetem intézte el (például a kinti egészségügyi biztosítást). Van saját bankja az egyetemnek és postája is, így a fontosabb ügyintézésekhez sem kellett sokat menni.

Összességében imádtam a kint töltött időmnek minden percét. Hálás vagyok az Erasmusnak és az ELTÉ-nek, hogy lehetőségem lehetett erre, hiszen rengeteget tanultam magamról és a koreai kultúráról, amit majd később beletudok építeni a Szakdolgozatomba.

Ui.: Ha kint jártok mindenképp menjetek el a The Langos-ba! Nagyon finom a lángos ott és ha belépsz olyan mintha haza érkeztél volna.